„Fel kell hívni a figyelmet a jogi nyelv
önkényes egyszerűsítésére,
«bíró alkotta jog», mert elhallgatja
az ügyvéd hozzájárulását a bírói jogalkotáshoz."
Francesco Galgano

 

Kedves Kollégák!

A jogállamiság alapvető értékét jelentő jogbiztonság érvényesülésének előfeltétele, hogy a jog hozzáférhető, majd ezen hozzáférhetőség eredményeként kiszámítható legyen. A jog hatékony megismeréséhez, kiszámíthatóságához nem elegendő csupán a jogalkotó által kibocsátott jogszabályokat tanulmányozni, az élő joggal is folyamatosan számot kell vetni. Az egyre csiszolódó, formálódó, fejlődő bírói gyakorlat minél alaposabb megismerése tehát, értve itt a gyakorlat esetleges párhuzamosságainak, adott esetben ellentmondásainak a feltárást is, a jogkeresők elemi érdeke. Mindez különösen igaz az üzleti jog esetében, mert az ítélkezés kiszámíthatóságához egyrészt komoly anyagi érdek fűződik, másrészt a nemzetgazdaság fejlődését hosszú távon az élő jogintézmények határozzák meg.

A bírói precedensek közzététele ma Magyarországon gyakorlatilag bírói monopólium; az élő jognak csak azon része kerül a széles szakmai közvélemény elé, amit maguk a bíróságok közölni kívánnak. Természetesen az így közölt döntvények, mindenekelőtt a Bírósági Határozatok népszerű kiadványában foglaltak, az elméleti és gyakorlati jogászok roppant hasznos eszközéül szolgálnak. A BH-k joggal váltak a magyar jogi kultúra egyfajta alapegységeivé.

A kiadó véleménye szerint a jelenleg elérhető határozati gyűjtemények minden erényük ellenére sem elégítik ki az üzleti élet szereplőinek jogbiztonsághoz fűződő fokozott igényeit. Nem ritkán fordul elő, hogy adott jogkérdést az egyik megyében így, míg egy másik megyében úgy bírálnak el, és jogegységi határozatra nem lehet számítani. A cégbírósági gyakorlat esetében különösen akut a jogbiztonság hiánya, hiszen a bejegyzés érdekében a jogtanácsosok, ügyvédek - az ügyfél érdekében természetesen, célszerűségből - sokszor jobb szakmai meggyőződésük ellenére is teljesítik a hiánypótlási felhívást, tehát nem kerül felsőbb fórum elé a jogkérdés, így nem is születhet az ügyben olyan határozat, amely közzétételre kerülhetne. Hozzátehetjük, hogy noha a 2005. évi XC. törvény értelmében 2007. július 1-től a felsőbb bírósági határozatok egy része az Interneten közzétételre kerül, a közzétételből azonban kimaradnak egyrészt nagyon fontos ügyek (pl. cég- és csődjog), másrészt csak jogerős érdemi határozatok publikálásáról lesz szó, harmadrészt a közzétett határozatok nem lesznek megszerkesztve, ami nehezíti a felhasználhatóságot, és a közvetlen szakmai vita lehetősége sem biztosított.

Abból kiindulva tehát, hogy a jelenleg elérhető határozati gyűjtemények nem fedik le kellő mértékben a magyar kereskedelmi jogéletet, a kiadó megalapította a Kereskedelmi Határozatok Kritikai Szemléje című tudományos lapot, amelyet a lexmercatoria.hu honlapon tesz közzé. Tárgyát illetően a kiadvány a tágan felfogott üzleti jog egészét szeretné átfogni: közölni igyekszik minden olyan határozatot, amelyet valamely Kolléga közlésre érdemesnek ítél, legyen az jogerős vagy nem jogerős, földhivatali vagy cégbírósági határozat, társasági, adó-, bank-, kötelmi vagy csődjogi perben meghozott ítélet, végzés, választottbírósági döntés, nem elfeledkezve természetesen az értékpapír-, közbeszerzési, verseny-, munka és nemzetközi magánjogi tárgyú közigazgatási és bírósági határozatokról sem. A kiadó szándéka szerint a lexmercatoria.hu privát gyűjtemény tárgyi szempontból nyitott minden ésszerű kezdeményezésre, így a gazdasági büntetőjog is szívesen látott a honlapon. Időbeli korlátokat illetően a kiadó minden olyan, 2001. január 1-je után kelt - XXI. századi - határozatot szívesen közöl, amelyet valamely Kolléga publikálni kíván.

A magyar ügyvédség több ezres létszámára általában mint kényelmetlen gondra, nyűgre szoktak hivatkozni. Ez a nagy létszámú, egy nyelvet beszélő, kulturálisan homogén kollektíva azonban - megtoldva a jogtanácsosok felkészült táborával - hatalmas szellemi potenciállal rendelkezik, amit vétek nem kihasználni. A BH-k közlésében, kiválasztásában érdemben legfeljebb néhány tucat, minden bizonnyal kiválóan felkészült bíró működik közre. Ehhez képest egy olyan határozati gyűjtemény, melynek összeállításában a határozatokkal ugyancsak közvetlen viszonyban dolgozó több ezer ügyvéd, jogtanácsos venne részt, óriási szakmai eredményekkel kecsegtet. Olyan privát határozati gyűjteményt lehet az ügyvédi-jogtanácsosi kollektíva segítségével - mintegy alulról kiindulva, organikus módon építkezve - összeállítani, amely valóban képes lehet arra, hogy ne csak átfogja, hanem hitelesen be is mutassa az élő kereskedelmi jog teljes palettáját. A kereskedelmi jog történeti jellemzője, hogy a gyakorlatból táplálkozik, ezért nem tűnik botorságnak az elképzelés, hogy a kereskedelmi jogtudomány kialakításában is érdemi részt vállaljon az üzleti joggyakorlat frontvonala, az ügyvédség és a jogtanácsosi kar. Külön előnye a kiadványnak, hogy mivel a szerkesztést nem a döntést meghozó bírák végzik, értékes kritikai többlet nyerhető, hiszen így olyan határozatok is a szakmai közvélemény elé kerülhetnek, amelyeket egyébként a feleken kívül legfeljebb a kíváncsi irattárosok olvasgathatnának.

Magától értetődik, hogy a XXI. században egy efféle alulról építkező, a lehető legszélesebb alapokon nyugvó, több ezer aktív szerkesztő közreműködésére számító, demokratikus szakmai kiadvány helye a világhálón van. A lexmercatoria.hu honlap lehetőséget ad arra, hogy a Kollégák az általuk közzétételre érdemesnek tartott határozatokat bármikor és bárhonnan megküldjék a szerkesztőségnek, illetve a határozatok között kutatni kívánó jogász - bíró, jogtanácsos, ügyvéd, közjegyző, egyetemi hallgató és oktató, köztisztviselő egyaránt - ugyancsak fizikai korlátok nélkül férhet hozzá a folyamatosan, napról napra bővülő adatbázishoz. A közzétett határozatok közötti hatékony keresést körültekintő keresőprogram teszi lehetővé. A kiadó törekszik arra, hogy a közzététel feltételei minél több Kolléga tevékeny részvételét tegyék lehetővé, és elsősorban azt tartaná sikernek, ha a jogtanácsos és ügyvéd kollégák kéthetente-havonta rászánnának egy-egy órát arra, hogy a praxisukban felbukkant érdekesebb határozatokat - az ügyfelek érdekében természetesen anonim formában - a honlapon közlésre szerkesztik, majd megküldik a szerkesztőségnek.

Az internet, illetve a gyakorló kereskedelmi jogászok közösségének szakmai szolidaritása lehetővé teszi, hogy a szerkesztők a gyűjteményt ingyenes formában tárják a szakma elé. A kiadvány az üzleti jog fóruma kíván lenne, ahol a Kollégák megoszthatják egymással közvetlen szakmai tapasztalataikat, mindenféle anyagi többletráfordítás nélkül; ezt kívánja segíteni, hogy a határozatokat megszerkesztő és közlésre beküldő kollégák - mint Szerzők - nevét és e-mail címét a kiadó feltünteti a határozat végén, illetve a közzétett határozatokhoz maga a szerkesztő rövid kommentárt, az olvasó közönség pedig szakmai észrevételt fűzhet.

A kiadó reméli, hogy a nem is túl távoli jövőben a Kereskedelmi Határozatok Kritikai Szemléje a már jól bevált gyűjteményes kiadványok mellett a magyar jogásztársadalom, így különösen a gyakorló kereskedelmi jogászok mindennapos és hasznos munkatársa lesz. Ennek elérése érekében a kiadó őszintén számít a magyar jogtanácsosok és ügyvédek hozzáértésére és szolidaritására, és ezúton is jó munkát kíván kedves mindnyájuknak.

Budapest, 2007. január 22.

Kollegiális üdvözlettel,

szerkesztőség